A WORLD SOCCER tegnap közölt egy hosszabb interjút a lábsérüléssel bajlódó Tottival. Sajnos a DERBY-n nem tud pályára lépni, így volt ideje az újságírókkal csevegni.

- Gondolta volna, hogy megnyerheti az európai Aranycipőt?
- Sohasem fordult meg a fejemben, hiszen eredetileg nem tipikus középcsatár vagyok, hanem amolyan klasszikus irányító, akinek inkább az előkészítés a feladata, nem a befejezés. A Roma taktikai felállása miatt, na meg azért, mert nem volt igazi gólvágónk, én kerültem az előretolt ék pozíciójába, és nagyon tetszett, hogy így ilyen sok gólt szerezhetek.

- Melyik volt az a pillanat, amikor úgy érezte: megnyerheti az Aranycipőt?
- Még a Serie A vége után sem gondoltam rá, mivel a spanyol bajnokságból hátra volt pár forduló, és Ruud van Nistelrooynak minden esélye megvolt arra, hogy megelőzzön. Végül aztán eggyel kevesebb gólt ért el, mint én.

- Mekkora a jelentősége az ön számára annak, hogy nem egy klasszikus középcsatár, hanem egy fantasista lett az aranycipős?
- Ez is jól jelzi, hogy az elmúlt időszakban milyen sokat változott a sportág. A csatároknak sokkal nehezebb dolguk van, és szinte tökéletes fizikai állapot szükségeltetik ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a védőkkel. A játékmesterek szerepe megint nagyon fontos lett, de meg is változott a feladatuk, már nem játszhatnak ugyanabban a stílusban, mint mondjuk Diego Maradona vagy Michel Platini idejében.

- Még nagyobb fölénnyel is megnyerhette volna az Aranycipőt, hiszen több tizenegyest is kihagyott a szezon során...
- Viszont, ha mindet berúgom, akkor nem lett volna ilyen izgalmas a díjért való küzdelem az idény végén! Ezzel együtt, ha úgy adódik, a jövőben is vállalni fogom a büntetők elvégzését.

- Mit gondol, a jelenlegi szezonban ki lehet Európa legeredményesebb focistája?
- Azt hiszem, David Trézéguet a Juventus FC-ből az egyik legesélyesebb jelölt, de Luca Toni is megnyerheti az Aranycipőt, hiszen rengeteg gólt ért el a Bayern München színeiben. Persze én is megpróbálom megvédeni elsőségem, úgy vélem, a Serie A-ban most nagyobb az esélyem, hiszen olyan csatárok hagyták el az olasz első osztályt, mint Toni, Cristiano Lucarelli vagy Rolando Bianchi.

- Az Aranycipő mellett az olasz kupát és az olasz Szuperkupát is elhódította csapatával. Gondolja, hogy van esélye az Aranylabdára, és ön mellett még kik az esélyesek a France Football díjára?
- Úgy vélem, hogy Kaká, Cristiano Ronaldo és Van Nistelrooy mellett én is ott vagyok a végső győzelemre esélyesek között. De ahhoz, hogy valaki valóban megnyerje az Aranylabdát, véleményem szerint az ősszel remekül kell produkálnia a Bajnokok Ligájában.

- A BL-lel kapcsolatban milyenek az érzései?
- Ez az egyetlen trófea, amit sohasem nyertem meg, de Roma-játékosként ez sokkal nehezebb. Természetesen szeretném elhódítani a Bajnokok Ligáját, de a kupa esélyesei évről évre ugyanazok a csapatok: a többi olasz résztvevő mellett a Real Madrid, az FC Barcelona, a Chelsea, a Liverpool és a Manchester United. A legesélyesebbnek a Barcelonát tartom, hiszen olyan klasszisai vannak, mint Ronaldinho, Thierry Henry, Lionel Messi és Samuel Eto'o.

- Nyáron bejelentette visszavonulását a válogatottól. Ennek mi volt az oka?
- Úgy éreztem, hogy a karrierem egy fontos szakaszának vége van. Nehéz döntés volt, de meg kellett hoznom, mert úgy éreztem, hogy a szervezetem már nem bírja a túl nagy terhelést. A döntésnek semmi köze nem volt ahhoz, hogy Roberto Donadoni a szövetségi kapitány - már akkor elhatároztam a dolgot, amikor még Marcello Lippi ült a kispadon.

- Gondolja, hogy Roma-játékosként több kritika éri?
- Igen, ha nem jöttek az eredmények, mindig bűnbak voltam a média számára. Azt írták, lusta vagyok, csak a sikerek idején játszom jól. Ez nagyon bántott.

- Van esélye a visszatérésnek?
- A 2010-es világbajnokság fantasztikus élmény lenne, szóval azt mondanám, igen is, meg nem is. Nagyon nehéz erről nyilatkozni jelenleg, de nem állítom, hogy sohasem térek vissza. Természetesen szívesen játszanék a dél-afrikai vébén, de addig még rengeteg dolog történhet. A mostani életem boldoggá tesz: szeretett klubom színeiben játszom, és több szabadidőt tölthetek a feleségemmel és a gyermekeimmel.

- Gondolja, hogy a Roma versenyben lehet a bajnoki címért? Az Inter mestere, Roberto Mancini azt mondta, hogy a rómaiak hiába játszottak jól az előző szezonban, mégis 22 ponttal lemaradtak a milánóiak mögött...
- Ez igaz, de míg az Internek majd közel 30 minőségi játékosa van, nekünk szinte hétről hétre ugyanazzal a csapattal kell pályára lépnünk. A kezdő tizenegyet nézve szerintem a Roma erősebb, és természetesen ott vagyunk a bajnoki esélyesek között. A nyáron elveszítettük Cristian Chivut, aki a világ egyik legjobb középhátvédje, viszont érkezett Juan, Cicinho és Ludovic Giuly, a csapatunk pedig fiatal és ambiciózus. De Rómában már csak úgy van, hogy ha valami jó, akkor nagyon jó, de ha rossz, mindenki ellened fordul.

- El tudná valaha is hagyni az AS Romát?
- Ez az én városom, itt nőttem fel, és egész életemben itt éltem. A római emberek különlegesek, és sehol máshol nem találnám meg azt, amit ennél a klubnál átélek. Megdolgoztam a jelenlegi pozíciómért, és nem vagyok kíváncsi arra, hogy máshol miként mennek a dolgok.

- Szokott szabadidejében a városban szórakozni, sétálni?
- Egyáltalán nem, azt hiszem, utoljára nyolc éve történt hasonló dolog, és akkor is csak éjszaka. Nappal körülbelül 18 éve nem sétáltam a városban. Az életem a klub edzőközpontjában, Trigoriában, illetve az otthonomban zajlik. A magánéletem a feleségemmel, Ilaryval, illetve a két gyermekemmel, Christiannal és Chanellel, csak rám tartozik, ezen nem is akarok változtatni.